Leesett a hó a fejem felé. Bizony, a hó az égbolton van. A járdákat már lesöpörték, de a ropogós, friss hótakarón még egy lábnyom sincs.

" This looking like a contest of who can act like they care less. "

....maybe

Imádom a nyári reggelt.
Látni a gomolyfelhők mögött kukucskáló napot, ahogy álmosan szemét nyitogatva, vöröses fénnyel ajándékozza meg a tájat. Beleszagolni a friss levegőbe,melyet az éjszaka tisztított meg. Találkozni a csak félig éber, még helyüket kereső emberekkel; buszt vezető kókadozó sofőrökkel, munkából hazaigyekvőkkel, későn fekvő tinédzserekkel,
 koránkelő gyerekekkel és édesanyjukkal, kutyát sétáltatókkal, boltba igyekvőkkel, alul öltözöttekkel és túl öltözöttekkel.
Imádom a nyári reggelt.

Az csak egy tekintet. Nem azért más, mert fontos, hanem azért mert csalafinta.

Miért nincs az életnek illata? Egy folyamatos illata amit mindíg érzel? Vagy van, csak az orrod már megszokta és természetesnek tenkinti az élet illatát? Akkor honnan tudjuk, hogy van illata vagy nincs?

Kérdezzünk megy egy újszülöttet, ő még talán érzi.